Alkoss valami újat? Ez egy nagyon nehéz dolog, főleg, hogy már minden ötletet felhasználtak előttem sokan. Miben különbözik a saját regényem a többitől? Mindenben. Sajnos azonban ez 10 000 karakterből nem derül ki. Sajnálom, hogy a könyves piacot ennyire elözönlötték a vámpíros könyvek, ezért már nem is tudom mit tegyek. Lépjek túl? Lehet, hogy azt kellene tennem. Az őrület ára, a Kibelezetlen valóság és a Jeges érintés is mind mind a gyermekeim és szeretem őket, nehéz lenne megválnom tőlük és nem is áll szándékomban ezt megtenni. Pihentetnem kellene őket és valami egészen mást alkotni? Erősen gondolkozom rajta, ezért elővettem egy teljesen más történetet, amit még jó pár évvel ezelőtt írtam. A tények a következők: erre is egy jó nagy adag átírás vár csakúgy, mint Az őrület árára, és a Jeges érintésére. Ismét kezdem túlvállalni magam, de egyszerűen muszáj lecsapolnom magam.
http://janneenegordon.blogspot.com/
és az új történetem címe pedig Gyilkos dallam, aminek szintén létrehozok egy oldalt, remélem tetszeni fog.
http://gyilkosdallam.blogspot.com/

Aranymosás, 1. forduló

Egy érintés, forró leheleted a bőrömön, amitől minden idegszálam vigyázban áll, amibe minden porcikám beleremeg. Egy apró csók reggelente, egy ölelés, egy halvány mosoly, amitől az ébredés megszépül, könnyedebb és elviselhetőbb lesz. Amikor a szemedbe nézve elveszek, zölden kavargó tekinteted tükrének felszínén látom magamat. Ragyogok… Szomorú arcvonásaimat egy csapásra leradírozod, hogy mosolyra fakassz még akkor is, amikor sötétségbe borul minden. Ez a szerelem. Tettek, gesztusok és érintések művészien, mégis spontán felépített vára, egy közös otthon, ahova bevackolod magad és úgy érzed megtaláltad amit kerestél. Szeretlek. Csak egy szó, mégis magában hordoz milliónyi érzést, emléket és gondolatot. 

Ha tetszik katt a linkre és Mechler Kingát keresd:

https://www.facebook.com/vorospottyos/posts/196698493732105?notif_t=like

Vörös pöttyös/Aranymosás

https://www.facebook.com/vorospottyos/posts/193537594048195

Itt keressetek meg (Mechler Kinga :)) és ha tetszett akkor lájk :D

Kibelezetlen valóság

Új részlet került fel, olvassátok, ha egy kis kikapcsolódásra vágytok :)

http://darawona.blogspot.com

Egy kis ízelítő :)

Mellkasom hevesen emelkedett és süllyedt szárim rejtekében a poros utcák kövezetén ülve. Próbáltam minden gyűrődést alaposan elsimítani, pótcselekvést keresve ezen a komor éjszakai órán. A hold felettem peckesen ült, sápadt fényével lágyan cirógatva arcomat. Kissé megnyugodtam, légzésem lassult, már majdnem normalizálódott. Ujjaim enyhe remegéssel simították el a köveket fedő homokszemcséket. Féltem… Féltem, hogy elrontok valamit, a szent küldetést, meghiúsítom Istennőm szent akaratát. A sikátor mélyén megcsillant valami, nem ijedtem meg, mert tudtam, hogy várnak. Várnak, hogy cselekedhessenek. Összeszorult a gyomrom, tekintetem vadul cikázott a kietlen utcák omladozó házai között. Jöjjön már valaki. Az éjszakai szellő hideg fuvallata belopódzott a ruhám alá, végigfutott a lábamon, hogy megpihenjen a combjaimon. Összerázkódtam a nem kívánt adománytól, majd felálltam, hogy kinyújtóztassam elgémberedett lábaimat. Óvatosan a hajamba túrtam, próbáltam kiegyenesíteni azt, amit a szél összeborzolt.

Halk léptek ütötték meg a fülemet, nem néztem oda, de tudtam, hogy közeledik valaki. Mély levegőt vettem, szemeimet varázsütésre öntötték el a könnyek, vállam megrázkódott, majd átadtam magam a vad zokogásnak. A léptek sűrűsödtek és egyre hangosabban koppantak a köveken. Felém tartottak.

Valaki óvatosan megérintette a vállam, ijedten összerezzentem, majd megpördültem, hogy az éjszakai látogató szemeibe nézhessek. Fiatal férfi volt, mandulavágású szemekkel, mogyoróbarna bőrrel, kissé szakadt ruhával. Megfelelő – futott át az agyamon, próbáltam elfojtani egy halvány mosolyt.

-          Segíthetek valamiben memszáhib? – kérdezte ijedten könnyeimet látva.

Szívem egy pillanatra megőrült, de úrrá lettem rajta. Nem fogom megsajnálni, nem tehetem meg azt, hogy megsajnáljam.

-          A macskám eltűnt, azt hiszem beszorult oda – kezemmel a sikátor felé mutattam, az eddig még csillogó tekinteteket elnyelte a sötétség.

A férfi egy pillanatra elbizonytalanodott, ezért ismét sírni kezdtem.

- Még az apámtól kaptam – zokogtam keservesen – Szegény meghalt egy éve.

Az utolsó mondat úgy tűnt célba talált. A férfi mély levegőt vett, majd elindult a sikátorba, hogy megmentse egy szerencsétlen fiatal lány utolsó emlékét az apjától. Szorosan a nyomában maradtam, nem akartam elszalasztani az áldozatot, életem első szent áldozatát. A férfit elnyelte a sikátor amikor én odaértem. Minden nagyon gyorsan történt. Egy férfi lépett elő a sötétségből, lefogta az áldozat kezét, majd egy másik a nyakába vetette a hurkot. Orromba lopakodott a zsineg kellemesen olajos illata. Az áldozat még vergődött egy kicsit a két férfi karjában, majd a teste elernyedt, bőre sápadtan, élettelenül csapódott az arcomba.

Hát megvolt az első áldozat. A hold fénye felerősödött, bőségesen szórta ránk tisztító és gyámolító sugarait. Az Istennő elégedett volt.