Reggel vad csapkodásra ébredt, papír szakadt, könyvek potyogtak a földre. Janice kinyitotta szemeit, majd a zaj forrására fordította tekintetét. Egy ismeretlen nő állt az asztala mellett, az egyik falrész teljesen le volt csupaszítva, a plakátok szétszaggatva hevertek a földön. A lány dühös fúriaként kipattant az ágyból, begipszelt lábát maga után vonszolva a nő felé lépett.
- Ki a franc maga?- üvöltötte az ismeretlen arcba, kezei fenyegetően a nő felé lendültek.
- Jó reggelt kisasszony, az illemtanárod vagyok- hangzott a fennhéjázó válasz a savanyú sznob arcból.
- Apa- visította Janice torka szakadtából, tehetetlen volt a dühtől, szíve szerint felképelte volna az állítólagos illemtanárt.
Mr. Bloom felhúzott szemöldökkel belesett az ajtón, tekintete értetlenül meredt a zilált külsejű lányra.
- Valami baj van?- kérdezte nyugodtan, hangja sem rezdült.
- Mi ez az egész? Mi a francnak illemtanár? És amúgy is mit képzel magáról, mi jogon turkál a cuccaim között? Ez a magánszférám, nincs joga senkinek a megkérdezésem nélkül rendezkedni- ordította Janice teljesen kikelve magából, a hangja rekedtesre torzult, az arca vörös volt a felháborodottságtól.
- Ő Madame Rosaline, az illemtanárod, aki megtanít arra, hogyan kell normálisan viselkedni a bálon. Amúgy meg olyan jogon turkál a cuccaid között, hogy én kértem meg rá. Rendet tesz, elfogadható kinézetű lányszobává alakítja ezt a porfészket, és, ami a legfontosabb, eltűnteti ezeket az ocsmány rock együtteseket a faladról.
- Csacsa- kiáltotta a lány utolsó reménységében bízva.
A dada pár pillanat múlva meg is jelent a szobában, pirospozsgás arccal láthatóan kerülte Janice tekintetét.
- Si?- kérdezte engedelmesen, végig Mr. Bloom arcát fürkészve.
- Segíts Csacsa, ezek ketten összeesküdtek ellenem- kétségbeesett arccal szuggerálta a kedves középkorú nőt, kezei remegtek az idegtől.
A dada azonban elutasítóan megrázta a fejét, Mr. Bloom védőn elé lépett, lányára fordítva szigorú pillantását.
- Megtiltottam neki, hogy segítsen. Ő az én alkalmazottam, tőlem kapja a fizetését- dörrent rá a férfi, ijesztően nagydarabnak tűnt és félelmetesnek a reggeli fényben. Janice-nek volt egy olyan érzése, hogy mágia van a dologban, az apja nem szokott ilyen tiszteletreméltó lenni.
- Per piacere mi prepari un bagno caldo e mi porti il sapone- fordult Csacsa felé a lány, apja szavait teljesen figyelmen kívül hagyva.
A dada engedelmesen biccentett, majd elnyelte a szobából nyíló fürdőszoba.
Mr. Bloom gyanakodva lánya felé fordult, majd mérgesen rámordult.
- Mit mondtál neki?
- Csak azt, hogy készítsen meleg vizet és hozzon szappant. Talán már ez is baj?- kérdezte a lány flegmán, undorodó arckifejezését apjára vetve.
Madame Rosaline, az egyik Janice szívének kedves képet készült leszedni a falról, amikor a lány dühösen ráordított.
- Ha hozzá mer nyúlni, esküszöm, hogy megátkozom- tekintetében fenyegető fény villant, aurája ijesztően vibrált körülötte.
Az illemtanár ijedten elrántotta a kezét a képtől, mintha kígyó mart volna felé, Janice pedig elégedetten a fürdőszobába sétált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése